A Vidovszky család portálja – nyomtatóbarát verzió
Vidovszky Béla képei
Béla bácsi életútja
(Gyoma, 1883. júl. 2. - Bp., 1973. febr. 6.): festõ. Édesapja Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Elsõ olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a bp.-i Mintarajzisk.-ba, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzõs folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Elõbb Münchenbe, majd 1908. dec.-ben Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a szolnoki mûvésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Orsz. Képzõmûvészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után c. képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt. 1924-ben Bp.-re költözött. Sokat járt külföldön. Mûveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelõtt tájképeket és intérieuröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyûjteményes kiállítás.
Irod. Jajczay János: V. B. (Magyar Mûvészet, 1935); Frank János: V. B.-nál (Élet és Irod., 1968. nov. 2.); Dévényi Iván: In memoriam V. B. (Mûvészet, 1973. 3. sz.).
Megemlítendő még, hogy Békéscsabán Zvarinyi Lajos rajztanár-festőművész indította el őt is a művészpályán: első olajfestménye Gyóni Gézáról ezt bizonyítja.
A festőművész örökösei 2006-ban úgy rendelkeztek, hogy az őket illető jogdíjakról a Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény javára lemondanak. A művész Farkasréti Temetőben lévő sírhelyének gondozását IV. Vidovszky Ferenc Albert vállalta magára 2013-ban, akinek közbenjárására a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a 64/2022. számú határozatával a művész nyughelyét a nemzeti sírkert részévé nyilvánította.